Üdvözlünk Egyesületünk honlapján!
Köszönjük, hogy meglátogattad új honlapunkat!

Táncterápia

Köszönjük a MOBILITÁS- Fiatalok Lendületben Programiroda támogatását! Egyesületünk több év óta foglalkozik vakok és gyengénlátók, sérültek tánc oktatásával és táncterápiájával integráltan az egyesület fiatal tagjait is bevonva a képzésekbe!

A Fórumház Egyesület tagjai Országos Amatőr Táncversenyeket szeveznek évente több alkalommal és több száz fő fellépésével. Több versenyen felléptek vakok és gyengénlátók az egyesületünk által tartott táncórákon megtanult programmal óriási sikerrel a több száz fős közönség előtt. Az integrált oktatásnak és táncterápiának kettős célja van. Egyrészt a vakok és gyengénlátók / köztük többen többszörösen hátrányos helyzetűek, romák, értelmileg is sérültek, autista, mozgáskorlátolt / ép társaikkal közösen készülnek és tanulnak a fellépésekre heti több alkalommal, így természetes közegben ismerhetik meg egymást, egymás problémáit stb. A másik cél, hogy élményt adjunk és motiváljuk sérült társaoinkat. Nap mint nap bővítsük az ép társaikkal szembeni szűkebb lehetőségeiket a sérült embereknek, így megélhetik a tánc és a mozgás örömét még inkább. Ez fejleszti Őket és ép társaik érzékenységét is. A fiatalok nem csak táncórákon vehetnek részt, hanem a versenyeken kívűl a Fórumház Egyesület által szervezett szabadidős táborokban is integráltan szórakozhatnak, tanulhatnak és fejleszthetik mozgáskultúrájukat.

A Táncterápiáról bővebb írások:

Dr. Merényi Márta: A tánc- és mozgásterápia a szkizofrénia gyógyításában
Szerző: Dr. Merényi Márta

A szkizofrénia elnevezés egy nagyobb betegségcsoportot foglal magában. Ennek részletezése meghaladja jelen írás kereteit, inkább kiemelek néhány fontos jellegzetességet: az érzelmi élet, a gondolkodás, a belső és külső valóság mentális feldolgozásának és fizikális érzékelésének súlyos zavara áll fenn, ennek következményeként a kapcsolatteremtés és kapcsolatok alakítása is károsodik. Pl. a téveszmés típusra jellemző, hogy a paciens erős szorongásait különböző gondolatokkal próbálja magyarázni: figyelme beszűkül bizonyos jelenségekre, egy más valóságot épít fel, pl. amiben őt üldözik, mert ő egy kiválasztott személy stb. Van olyan betegségtípus is, ahol minden cselekvés, megmozdulás nagy erőfeszítésbe telik. Súlyos formában a beteg mozdulatlanná válik, kapcsolata megszakad a külvilággal, belső mentális folyamatai is redukálódnak. Vannak olyan esetek, amikor az érzelmi élet elhalványul, hosszú évek alatt romlanak az intellektuális funkciók - hozzáteszem, hogy időben elkezdett, megfelelő kezelés esetében ennek súlyossága csökkenthető.

A betegség több okra vezethető vissza. A pszichiátria mai álláspontja szerint ennek hátterében az idegrendszer méhen belüli fejlődésének zavara, genetikai rendellenességek, és a személyiség korai lelki fejlődésében bekövetkezett súlyos zavarok (az anyával való kapcsolat, a családban meglévő súlyos kommunikációs problémák) állhatnak. Ebből következik, hogy a gyógyításnak is több irányból, több eszközt felhasználva kell történnie.

Az agyban biokémiai változások formájában jelentkezik az idegrendszer működészavara, ezért célzottan ezekre a működésekre ható gyógyszerek szükségesek. A lélektani állapot pszichoterápiás kezelése elengedhetetlen, hiszen egy bizalomteli kapcsolatban, amit az ehhez értő szakemberrel sikerül kialakítani, a paciens saját magát is jobban megérti. A nagyon ijesztő, szorongató, irreális, sokszor fájdalmas élmények, amiket a betegség során átél, feldolgozhatóvá válnak. Természetesen fontos a családterápia, a szociális alkalmazkodást elősegítő miliőterápia, a rehabilitációs lehetőség is. Sajnos ilyen komplex gyógyítás nehezen valósítható meg teljességgel a jelenlegi egészségügyi szisztémában.

A szkizofrénia valamennyi formájában torzulhat a test megélése, a belső testkép. A tér, a saját test érzékelésében is zavar keletkezhet, ami a lélektani állapot kifejeződése. A beteg nehezen különíti el, hogy mi az, ami őbenne történik, és mi a külvilágban. Másképp fogalmazva: az énhatárok súlyos zavara áll fenn. Mindez megnehezíti a kommunikációt. Mondhatjuk, hogy sokszor a szavak útján nehéz utat találni ezekhez a betegekhez, különösen az akut fázisok idején. Később, mikor a tünetek enyhülnek, könnyebb szavakkal kommunikálni, de hosszú időbe telik, míg a beteg és a terapeuta kapcsolata odáig fejlődik, hogy megértik egymás nyelvét.

A mozgás- és táncterápia olyan módszer, melynek segítségével különösen azoknak a betegségeknek gyógyítása válhat teljesebbé, amelyeknél súlyosabb fokú kommunikációs zavar áll fenn. A szkizofrénia (mint sok más súlyos betegség) terápiájának sincs egyedüli üdvözítő útja. Ez a feladat a szakemberek közötti együttműködést igényli.

Fontos, hogy egy pszichiáterrel biztonságos kapcsolata legyen a betegnek. Egyes esetekben ez a személy egyben terapeuta is, ha nem, akkor fontos, hogy legyen valaki, aki a pszichoterápiát biztosítja. A mozgásterápia során a mozdulatok, a saját test érzékelésének segítségével segítjük elő a paciens „énérzését”. A test mindig rendelkezésre áll. Érzékszerveink vannak, van súlyunk, egyensúlyérzékelésünk, látásunk, hallásunk, bőr- és izomérzésünk. Mindez valóságos „kincsesbánya”, amihez nyúlhatunk. A lehető legegyszerűbb úton indulva el - pl. járás, billegés, földre lemenés, felugrás stb. - a megváltozott (pl. elidegenedett) saját testtel segítjük felvenni a kapcsolatot.

Jellemző a módszer szemléletére, hogy nem kész mozdulatokat, megoldásokat kínálunk, hanem mindig egy vizsgálódási lehetőséget, sokszor a gyermeki játékosság eszközével. Ezt nevezzük „testtudati” munkának. Ezzel párhuzamosan (sokszor egyidejűleg) halad az ún. kapcsolati munka, ahol egymás mozgását is lehet érzékelni: pl. a másik mozgásának követése, kiegészítése, vagy míg az egyik mozdul, a másik addig valamilyen pozícióban mozdulatlan marad, folyamatosan egymást váltva, páros, hármas, csoportos formában. Nincs jó vagy rossz megoldás, hanem tapasztalási folyamat zajlik. Ennek során fejlődik a kapcsolatteremtési, visszajelzési készség. A csoportvezető mintát is nyújt, ami főleg eleinte nagyon fontos. Jó, ha nem egy szakember vezeti a csoportot, hanem ketten. Egyikük mindig aktívan vesz részt a csoportmunkában. Később a betegek átélik, hogy egymást kölcsönösen segíteni, megérteni tudják, és így ők is megérthetők; a megértettség élménye alapvető emberi igény. A mozgásterápia harmadik „munkaszintje” az ún. alkotás értékű improvizációké, amelyek nem megtervezhetőek (kezdettől csírájában minden „,elmozdulásban” ott van a keresés-találás élménye, hiszen minden improvizáció, ami történik). Ez azt jelenti, hogy egyre hosszabb időket tud a beteg kitölteni saját történéseivel, mozgásával, és egyre nagyobb örömet tud benne találni.

Egymás előtt születhetnek meg hosszabb mozgásimprovizációk. Fontos hogy a résztvevők látják egymást, a”nézők” figyelmükkel segítik azt, aki(k) egy kiemelt térben mozog(nak). Pl. egyedül vagy két kísérővel a teremben egy „úton” mennek végig, vagy a terem egyik része a kinevezett játéktér, ahol egyéni, páros, stb. mozgásalkotás születik. Ahogy a beteg fokozatosan birtokba tudja venni a rendelkezésre álló teret, időt, a többi emberrel történő együttmozgás lehetőségét, jobban el tudja különíteni a külső és belső történéseket, erősödik figyelmi kapacitása, csökken szorongása, erősödik kapcsolata a realitással. Minél több tapasztalatra tesz szert arról, hogy érdemes megmozdulni - mert valami mindig meg fog születni ebből -, erősödik bizalmuk magában a folyamatban, azaz abban a pici jövőképben, ami minden foglalkozás időtartamára vonatkozhat: így létrejön egy lélekben követhető időbeliség a számára. Természetesen a vezető a folyamatot instrukciókkal biztonságos mederben tartja. Minden csoportfoglalkozást megbeszéléssel fejezünk be, ami eleinte nagyon döcög. Majd egyre fontosabbá válik a csoporttagok számára élményeik megosztása, és az ezek kapcsán felmerülő személyes problémáik megbeszélése. A szavak újra visszanyerhetik tartalomhordozó minőségüket.

Maga a csoportfolyamat 3 hónaptól 2 évig is tarthat, intézményben heti 2 alkalommal, később ambuláns csoportban heti rendszerességgel.

A mozgás- és táncterápia mint módszer a negyvenes években fejlődött ki, Németországban és USA-ban. Magyarországon 20 éve kezdődtek az első próbálkozások. Az utóbbi 10 évben fejlesztették ki szakembereink (köztük jómagam) az6 általunk jelenleg alkalmazott terápiás technikát. Szerte a világon nagyszámú és sokféle táncterápiás iskola működik.

Dr. Merényi Márta
pszichiáter, pszichoterapeuta, táncterapeuta

Dr. Zám Mária – Tóth Anna: Az öröm helye a testben

            Az örömnek, a fájdalomnak, a szenvedésnek ad teret a tánc és a mozgás, hogy ki tudjuk fejezni, ki tudjuk bontani rabságából, és szabadon áramoljon bennünk az életerő. A mozgásformák világában tulajdonképpen a feszülés és megnyugvás adja a gyógyító formulát. A tánc során pedig megélhetjük ennek a feloldódásnak az örömét.

Frank Róbert: A tánc, mint kiegészítő terápia a rehabilitációban

            A hospitalizált betegek egyik legfeltűnőbb jellegzetessége, hogy nagyon sok különbséget mutatnak a mozgás minősége és mennyisége között. Minél inkább egyensúlyvesztett az egyén, annál jobban veszíti el mozgása a szinkronitását és a változatosságát. Ilyenkor csökken a kapcsolat a test és a lélek között, ami számos mozgásmintában megjelenhet: az arc mimikájának elvesztésétől egészen a rigid, tónusos testtartásig. A hospitalizált kliensekkel foglalkozó terapeuta fő célja, hogy segítse a test integritását és a test-tudat megerősödését, bővítse a mozgás-repertoárt, vagy segítsen kontrollálni az impulzív viselkedést.

A félelem és más erős érzelmek csak növelik az elszigeteltséget. Ilyenkor a szavak további falakat teremtenek, ahelyett, hogy segítenék a kommunikációt. Az érzések mélysége túl intenzív ahhoz, hogy beszélni lehessen róluk, ezért csak növeli a magányt.

A mozgás és a tánc olyan elemei lehetőség, amelyben a közös mozgáson, az érintésen, a ritmusokon keresztül kapcsolatba lehet a kliensekkel kerülni.

Farkas Andrea: Szakrális körtáncok

            A körtáncmozgalom ősi hagyományokhoz nyúlik vissza: táncoltak olyan fontos események kapcsán, mint a születés, halál vagy szerencsés vadászat. Tánccal köszöntötték a napfelkeltét, és kértek esőt. A táncuk nem a közönségnek szólt, hanem a közösséget és annak életét támogatta.

A zenén, a táncon keresztül megérthetünk valamit, ami csak ezen a módon juthat tudomásunkra. Tehetünk egy lépést – az érzéseink felé. A körben – amely a teljesség szimbóluma – megfoghatjuk egymás kezét, átérezhetjük az együttlét és a tánc örömét.

A körtáncok hatásai hosszú táncon, illetve egy alkalom során:

  • tudatosítja és feloldja a testi, lelki feszültségeket
  • életenergiával, erővel tölt fel
  • összehangolja a két agyféltekét (a gyakori keresztező mozgások által)
  • megkönnyíti a különböző érzelmek átélését
  • örömöt, felszabadulást, kiegyensúlyozottságot ad
  • segíti a testi elfogadást és az öngyógyító folyamatok beindulását
  • erősíti az egyén és a közösség kapcsolatát és az egyénnek a közösségben elfoglalt helyét, fontosságát

Táncterápia: kitáncolni a bánatot!

Van, aki retteg tőle, mert fél a kudarctól, hogy kinevetik és falábúnak titulálják, vannak, akikben élnek a negatív szalagavatós élmények. Aki azonban egyszer átéli az extázist, az nem tud szabadulni tőle.

                           image002

Magyarországon az emberek nagyrésze állítólag boldogtalan. Ha végignézünk a metrón az útitársak arcán, többségében magukba forduló arcokkal találkozunk. Könyvet, újságot olvasnak, zenét hallgatnak, vagy csak mogorván bámulnak maguk elé a semmibe. Argentínok, brazilok, kubaiak és spanyolok, ahol a tánc az életük részévé vált az embereknek, döbbenten szemlélik először ezt a „pesti csendéletet”. Számukra lételem a szemkontaktus, az érintés. Mernek közeledni egymás felé, és kimutatják érzéseiket. A fent említett népek táncoltak/ táncolnak. Nemcsak akkor, ha örülnek, ha ünnepelek, hanem akkor is, ha bánatuk van. Az, hogy kiadják magukból az érzéseiket, segít nekik abban, hogy szembenézzenek a problémáikkal és könnyebben fel tudják dolgozni azokat.

Jómagam már egész kicsi koromban „megfertőződtem” a tánc nevű vírussal. 6-8 éves koromban jazzbaletteztem, majd néptáncoltam. Akkor persze még öntudatlanul jártam az órákra, mert szüleim beirattak. Aztán pár évre „kigyógyultam”, de kamaszkoromban újra elkapott a szenvedély a társastánc formájában. Ekkor már tudatosabban határoztam el, hogy beiratkozom a tanfolyamra. Sajnos azonban, ha nem táplálják a tüzet, akkor kiég. Megfelelő partner hiányában az én lángom is kialudt. Majd 2 évvel ezelőtt…mondják ugyebár, hogy a rossz dolgok is tudnak jót hozni az életünkbe. Önelemző típus lévén, megpróbáltam megtalálni lelki mélypontom okát, és ekkor döbbentem rá, hogy kell valami olyasmit keresnem, ami segít levezetni a feszültséget, és más, mint a hétköznapok.

SALSA: ez volt a varázsszó. Nem állítom, hogy rögtön szerelem volt. Össze kellett csiszolódnunk. Megküzdöttem önmagammal. Meg kellett tanulnom, hogy alázattal kell lenni, és hagyni kell, hogy vigyenek az érzések. Majd türelem rózsát terem: jöttek a lépések, a figurák, a megfelelő táncpartner. Lassan összeállt minden. 2 éve tehát olthatatlanul ég a tűz. És persze vannak, és lesznek bosszúságok, rossz napok. Viszont most már van egy pajzsom, ami megvéd.

Minden ember más, így nyílván a „táncterápia” sem mindenkinek „tuti recept”. Történetemből, és azt gondolom, sokan vannak még hozzám hasonlóak, a legnagyobb tanulság talán, hogy próbáljunk meg a rosszabb dolgokban is pozitívumot találni, próbáljunk meg kicsit elfogadóbbak lenni önmagunkkal, és másokkal szemben is. Ez egy nehéz, hosszú folyamat, és mindegy, hogy a tánc, a zene, a festés, vagy bármi más által tudjuk ezt elsajátítani, lényeg, hogy törekedjünk rá, és próbálkozzunk szüntelenül, mert megéri.

Én mindenesetre mosolyogni fogok rendületlenül a metrón…

Integrált Kifejezés- és Táncterápia (IKT)

Mi az Integrált Kifejezés- és Táncterápia (IKT)?

Az Integrált Kifejezés- és Táncterápiát (a továbbiakban IKT) Wilfried Gürtler (1950-2003), német pszichológus, pszichoterapeuta, kiképző kifejezés- és táncterapeuta hozta létre 1986-ban. Az IKT azonban nem egy lezárt, megmerevedett rendszer, Gürtler a módszert élete végéig alakította, fejlesztette, merítve az újabb kutatási eredményekből, terápiás felismerésekből és saját tapasztalataiból. A módszer szemléletének lényegi eleme a változás, fejlődés. Az IKT Központ munkatársai - ennek megfelelően - az Integrált Kifejezés- és Táncterápia rugalmas megközelítés-módjával dolgoznak.

Az Integrált Kifejezés- és Táncterápia módszerét - az alapító Wilfried Gürtler 2003-ban bekövetkezett halálát követően - tanítványai oktatják. Képzőcsoportok létrejöttek már a 80-as évek végétől több helyütt Európában, Németország több városában, Ausztriában, Olaszországban és 1997 óta - még Gürtler kezdeményezésére - Magyarországon is. A képzés intézményes háttere hazánkban az Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Központ (IKT Központ) (www.tancterapia.com), amely szoros munkakapcsolatban áll testvérintézetével, a müncheni székhelyű CITA-val (Centrum für Coaching & Integrale Tanz- und Ausdruckstherapie, www.cita.de).

A kifejezés- és táncterápiáról

A kifejezés, a mozgás és a tánc a legősibb gyógyító művészetek közé tartoznak, melyek jótékony, felszabadító és integráló hatását mindig is és mindenhol kiaknázták. Tapasztalataink szerint azonban korunkban egyre több, kifejezésében és mozgásában gátolt embernek van szüksége az önkifejezés élményének előrevivő és terápiás hatására. Elsősorban táncosnők és a táncért lelkesedő terapeuták voltak azok, akik az 1920-as évektől kezdve a kifejező tánc terápiás hatását kutatták és alkalmazták. (Isadora Duncan, Martha Graham, Marian Chase, Mary Wigman, Dienes Valéria, Mary Whitehouse, Trudi Schoop stb.)

A taglejtések, a testtartás és a mozgás tükrözi azt, hogy az ember hogyan észleli saját magát: milyen erők dolgoznak benne, hogy érzi magát, és hogyan "ölt testet" benne élettörténete.

A testtartás és a mozgás arról is árulkodik, hogy az ember hogyan éli meg és hogyan alakítja kapcsolatait a többi emberrel és környezetével.

Minden lelki történés leképeződik a testben, s a testi történések hatnak lelki, mentális élményeinkre: az izomfeszülés, a görcs, a légzés elakadása, a viselkedés játékterének beszűkülése a test-lélek kölcsönhatás megjelenésének színterei lehetnek.

Egy kreatív és folyamatorientált pszichoterápia, mint amilyen az IKT, az egész ember egészségességére és kiteljesedésére, kreatív forrásaira irányul. Tekintetbe veszi a test, a szellem és a lélek komplex interakcióját egy konkrét élet-helyzetben. A kifejezés- és táncterápiás szemináriumokon az autentikus mozgás, az egyéni imagináció, a szimbólumok és a személyes mítoszok gyógyító jelentőségét és hatását vizsgáljuk, és az ember "egész-ségre" való képességébe integráljuk.

A viselkedésmintázatok és a mindennapi konfliktusok ábrázolásának, kifejezésének és tükrözésének fontos hozama lehet minden ember számára, képesek aktiválni az egyén változtató, növekedési potenciálját.

A mozgásrepertoárnak és a viselkedés játékterének kiterjesztése segít a nem megfelelő viselkedésmódok felismerésében, feladásában és előrevivő megoldások találásában.

Az IKT az emberekben zajló belső kommunikációról való tudást használja az egészségmegóváshoz, a diagnosztikához, a pszichoterápiához és a személyes növekedés elősegítéséhez. Eredetileg minden kultúrában, és minden gyermeknél összetartoznak a kifejezés-formák, a kifejezés-művészetek. Az integrált kifejezés- és táncterápiában ezért a mozgáson és táncon kívül az éneklés, a zenélés, a képi megformálás (rajz, festés, agyagozás, gipszmaszk stb.), a változatos önkifejezés mind eszközül szolgálnak a személyes problémák leküzdésére, az életkrízisek megoldására, a betegségek gyógyítására.

Az Integrált Kifejezés- és Táncterápiáról bővebben olvashat az IKT Központ honlapján:

www.tancterapia.com

Megjelent: 6228 alkalommal